Egy érdekes jelenségnek lehetünk tanúi az amerikai Death Valley-nél, ugyanis néha maguktól változtatják a helyüket hatalmas kődarabok. Nagyon sokáig senki nem tudta a tudományos magyarázatot arra, hogy mitől mozdulnak meg az óriási szikladarabok ebben a völgyben.
Több ezer évvel ezelőtt ez a vidék, amely Kaliforniában van, egy tónak a medre volt, amelyen a legkülönfélébb üledék, így agyag rétegek rakódtak le. Nagyobb esőzések alkalmával a környező meredek hegyoldalakról több ezer év alatt bemosták a köveket a völgy aljára. A szikladarabok mozgása még sok esetben jelenleg is tart, amelynek a nyoma a kő után visszamaradt cikkcakkos nyom. Ez mutatja a mozgás útvonalát. Az egyik ilyen nyomvonal megközelíti az egy kilométert is. Régebben a kövek úgynevezett táncolását azzal magyarázták, hogy ezen a vidéken különleges mágneses erők uralkodnak.
Több geológus szerint a kövek mozgása az esőzésekkor figyelhető meg, de csak akkor, amikor fagy is van. Így a kövek egy valóságos jégtáblán mozognak, és a szél fújja őket a völgy közepe felé. A mozgás közrejátszik az anyagos talaj is, amely felázva könnyen csúszó tereppé válik.
Szeretnék műholdas jel adókkal is figyelni az egyes szikláknak a mozgását. A legújabb mérések szerint a kövek táncolásában a legnagyobb szerepe a hirtelen alázúduló esőnek és az erre érkező fagynak majd orkán erejű szélnek van, amely ide-oda tologatja a sziklákat a halál völgyében, amely nevet egyébként 1849-ben mormonoktól kapta a vidék, akik közel egy hónapig bolyongtak, mire megtalálták a kivezető utat ebből a holdbéli tájra emlékeztető katlanból.