BÁBOK KIRÁLYNŐJE

Fotó: BM              Facsar-Veszeczky Andrea bábkészítő

A cseh meseklasszikusoknak köszönheti Facsar-Veszeczky Andrea, hogy sorsa a bábkészítés, bábozás irányába terelődött. A civilben óvónőként dolgozó bicskei hölgy kora gyermekkora óta érdeklődik a bábozás iránt, melynek legújabb eredménye egy budapesti kiállítás a Bábszínházban, ahol a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbították tárlatát, s így az évad végéig tekinthetik meg a látogatók alkotásait.  Andreát a legtöbben azonban nem elsősorban alkotásai után ismerik a városban, hanem az évek óta működő Hokedli Bábszínház nyomán, melynek társulatát történész férjével ketten alkotják. - Közel harminc bábot készítettem eddig. – meséli Andrea, s elárulja, hogy ezek között természetesen ott a kedvence, a magyar népmeséből származó Kisgömböc is.

- Szakmai kihívás volt számomra ez a munka, arra voltam kíváncsi, hogyan lehet kivitelezni egy olyan bábot, amely magába tudja rejteni a többi szereplőt. Két hónapig agyaltam rajta. – mondja, s mutatja otthon tartott bábjait is: az emberevő szörnyet, a pásztort és csúcsfülű legényt.

A bicskeiek három tárlatát láthatták már, de most másra készül: egy karácsonyi betlehemes játékra, melyhez már elkezdte varrni a szereplőket. A siker, az eddigi tapasztalatok alapján garantált lesz. A bábszínház előadásaira most még csak gyerekek járnak, hiszen nekik szóló előadással várják a nézőket. Andrea nagy vágya azonban a felnőtteknek szóló darabok eljátszása.

Fotó: BM                                                                                                              Kisgömböc és mesebeli társai

– Felnőtt darabokat csak szépirodalmi művek feldolgozásával tudunk színre vinni, ezért most sok középkori pajzán históriát, francia bohózatokat olvasgatok, hogy egyszer színre állhassunk felnőtteknek szóló mesével is. 

A gyerekek nagyon szeretik mostani előadásukat, az Égig érő paszulyt, amely nagy kihívás volt a művésznő számára. - Arra voltam kíváncsi, hogyan tudom ezt a kétszintű világot megvalósítani. Hogyan fog növekedni a paszuly a színpadon – magyarázza Andrea. Aki egyébként hamar, alig három nap alatt elkészít egy bábot, persze mire a megvalósítás szakaszába lép, sok idő eltelik. Kutat, gondolkodik, érleli az alkotást a fejében, majd pedig textilt, drótot fog, s nekilát. Ez szerencsére nem drága foglalatosság, értéket a művész kreativitása, s a leendő alkotás ad neki. A saját harminc bábján kívül húsz külföldi szerzeménye is van Andreának, aki férjével körbeutazta már a fél világot. Hoztak bábot Indiából, Indonéziából és Szicíliából is. Azok a példányok pedig, amelyek nem épp egy kiállításon üldögélnek (mint most a Fővárosi Bábszínházban), bizony együtt élnek a házaspárral. A hálószobában épp úgy helyük van, mint a most számukra vásárolt vitrinekben is. 

- Ebben a férjem, szerencsére jó partner – mondja nevetve, s mutat körbe otthonában, ahol tényleg, még szekrények mélyéről is gombszemű szempárok kandikálnak ki.

Bíbor Maja

Haydn és a bábok

A bábjáték történetében 1773 fontos dátum: ekkor mutatták be Eszterházán Joseph Haydn első báboperáját, a Philemon és Baucist. A kiváló humorú, ironikus természetű Haydn nagyon kedvelte a bábszínházat, kismartoni házában még saját kis marionettszínpada is volt. Érthető hát, hogy szívesen komponált báboperákat, közülük azonban az évszázadok során a legtöbb elveszett. 2009-ben a zeneszerző halálának 200. évfordulójára emlékezünk. A Haydn Év programsorozat főbb eseményeit Magyarországon és Ausztriában rendezik meg. Az emlékév alkalmából a Hungarofest elkészíttetett egy Haydn-t ábrázoló bábot. Akivel a gyerekek találkozhatnak a Millenárison, gyermeknapon, de több más, a Haydn Év keretében megrendezett rendezvényen is fontos szerepet kap.